Helyi értéktár

A Csopak Települési Értéktár Bizottság Szervezeti És Működési Szabályzata

Csopak Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 3. § (1)-(3) bekezdése valamint a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013.(IV.16.) Korm. rendelt 3.§ (1) bekezdése alapján megalakítja a Csopaki Értéktár Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság), melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint fogadja el:

A csopaki hegyközség jegyzőkönyvei 1754 – 1880

A csopaki szőlőhegyi önkormányzat jegyzőkönyve a Balaton-felvidék területéről fennmaradt legszebb és legteljesebb jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv terjedelme 800 oldal. Évköre 1754-től 1880-ig terjed.
A kézirat a Megyei Levéltárba került, ahol a VeML IX. 232. törzsszámon található. Az eredeti kézirat fénymásolatából (1754-1807) és az arról készült szöveghű gépelt iratanyagból (1808-1880) Györe Zoltán készített, a régies nyelvezetet átültetve, a mai kor embere számára is érthető „fordítást”.

Asszonyfarsang

Közel húsz éve, minden évben megrendezésre került a program, mely mind a falu életében, a közösségi és kulturális létében és a hagyományőrzés tekintetében jelentős szerepet tölt be. A résztvevő asszonyok értékteremtő munkája formálja a következő nemzedékek gondolkodását, tudatát és magyar identitásuk fontosságát.

Csodás Csopak Egykorvolt Csopak - Dr. Pécsvárady László versei

Dr. Pécsvárady Lászlót régi családi kötelék fűzi Csopakhoz.
A múlt század elején tanító nagyapja kis szőlő birtokot örökölt, majd szerény nyaralót építtetett ide. A költő kisgyerek kora óta itt töltötte a nyarakat, később pedig életvitelszerűen élt itt egyfolytában, családjával. Ma is, idős korában tavasztól őszig /”nyitástól” szüretig/ Csopakon van.
A szőlő, a Balaton, az itteni mediterrán növények, a környezetében dolgozó emberek, egész életét meghatározó élménnyé és tapasztalattá váltak.

Csonkatorony

A középkori Szent István király tiszteletére épült templomot 1880 körül bontották el, csak a tornya maradt meg, amit új tetővel láttak el. Ettől kezdve a tornyot „csonkatoronynak“ nevezte a falu.
Csopak feltehetően már a kora Árpád-korban létező település volt. Az 1270-es évektől kezdve már autentikus oklevelek is említik. Évszázadokon keresztül Csopak legnagyobb birtokosa a Veszprémi Káptalan volt.

Csopaki Kódex

2012-ben, a csopaki bortermelők közössége azzal a céllal hozta létre a Csopaki Kódexet, hogy a csopaki szőlő-és borkultúrát, valamint a Csopakit, mint hagyományos borfajta jó hírét és kiváló minőségét védje. A csopaki bor hírnevét az olaszrizlingnek köszönheti, mely szőlőfajta a XIX. század végétől kezdve a csopaki szőlők meghatározó eleme és a helyi borok legfőbb alapanyaga. Az olaszrizlingből készült csopaki bor hagyományos megnevezése a Csopaki.

Plul-malom

Az 1277. május 12-i csereszerződés szerint a „Nosztréba” vezető út alatt kettő malomépület volt. Az sem valószínű, hogy Csopakról a Nosztréba vezető út ott volt, ahol később 1850-ben kiépítették az új utat egészen Veszprémig. Jelenleg is a Plul malom felett az erdő szélén vezet egy szekérút a Malom Csárdáig. A régi község a mai Simoga-köz, Kisfaludy, Fenyves utcák határolta területen feküdt csak. Jelenleg a Nosztori-völgybe vezető 73-as út alatt három malom épületünk van, ebből minden bizonnyal kettő alapjaiban több, mint 700 éves.

Oldalak