A középkori Szent István király tiszteletére épült templomot 1880 körül bontották el, csak a tornya maradt meg, amit új tetővel láttak el. Ettől kezdve a tornyot „csonkatoronynak“ nevezte a falu.
Csopak feltehetően már a kora Árpád-korban létező település volt. Az 1270-es évektől kezdve már autentikus oklevelek is említik. Évszázadokon keresztül Csopak legnagyobb birtokosa a Veszprémi Káptalan volt.
Szent István tiszteletére a káptalan építtetett templomot a csopakiaknak. A templomról az 1861. augusztus 31-én itt járt Rómer Flóris bencés tanár (1815-1889) - hazai régészetünk egyik jeles első művelője - rajza és leírása alapján tájékozódhatunk. A keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom - Rómer szerint - 1266-ban Szent István tiszteletére volt szentelve. Gótikus, csúcsíves, vörös homokkő szegélyű ajtaja a nyugati oldalon nyílott. A szentély északi oldalához csatlakozó sekrestye és a keleti oldalához csatlakozó négyszögletes torony valószínűleg barokk kori toldás volt, azonban van vélelmezés, mely szerint Árpádkori eredetű. A templom XIX. századi alakját Peczek Gyula, csopaki szőlőbirtokos 1861-ben készített rajza mutatja be.
