Csopak története

A "csopaki riviérát" a világhírű geológus és geográfus, Lóczy Lajos (1849-1920) illetékes bemutatni, akinek Csopak nyugati szélén volt a villája, és 1891-től 28 éven át irányította a Balaton és környéke kutatásán fáradozó 60 kiváló tudós munkáját.

intestinal lavag

Az őskori, az ókori és a népvándorlás kori népek is megkedvelték e gyönyörű tájat, a "csopaki riviérát". A karsztforrásokban és szénsavas forrásokban igen gazdag és jó megélhetést biztosító területen szinte mindenhol megtalálható az itt élt népek régészeti hagyatéka a rézkortól a honfoglalás koráig.

A község nevét, némelyek török, mások szláv eredetűnek tartják. Egyesek szerint Árpád ajándékozta a területet Sopok nevű vitézének. A Csopak név első hiteles forrása, a veszprémi káptalan csereszerződési oklevele, mely 1277-ből származik. Vetési Albert veszprémi püspöknek voltak itt birtokai, aki egyike volt Mátyás király kedvelt diplomatáinak. A káptalan földjein dolgozó jobbágyok már László királytól adómentességet kaptak. Privilégiumukat Mátyás király is megerősítette. A másfél százados török uralom idején a községek csaknem teljesen elnéptelenedtek. A 18. sz. elején a Szebenből és a Szerémségből érkező telepesek élesztik újjá a falut.

CSOPAK NEVEZETESSÉGEI

			Műemlékek, látnivalók Csonkatorony Szent Miklós templom romjai Református templom	Akikre büszkék vagyunk
			Ranolder kastély Emeletes vízimalom Angolkisasszonyok volt nyaralója	Csopak Helytörténet
			Egyéb nevezetességek Pincesor (présházak) Római katolikus templom Strand Savanyúvíz források Endrõdi Sándor kilátó	Csopaki savanyúvíz Csopaki borászat Csopaki helytörténeti előadások

HELYTÖRTÉNET

Az 1750-es évek táján alakul meg a Szabad Csopaki Hegyközség, melynek

pecsétje

arról tanúskodik, hogy a szőlőművelés, a borászat a falu megélhetésében első helyen szerepelt. Ebben az időben a csopaki Séd vizére épült malmok a somogyi partról dereglyékkel szállított gabonát is őröltek. Számos családnak nyújtott megélhetési lehetőséget az embert próbáló jégi halászat és a nádvágás is.

A mai község 3 faluból alakult, a Nosztori-völgyben Nosztre, az alatt Csopak és a mai vasútvonal felett Kövesd község helyezkedett el. A szőlőművelés és a borászat mellé, a 20-as évek körül társult a vendégfogadás, elkezdődött a fürdőkultúra kialakulása. Kezdetben a házak tisztaszobáinak kiadásával indult, később a kisebb-nagyobb villák építésével fokozatosan, majd a nagy üdülők megjelenésekor a szőlőműveléssel egyenrangú megélhetési forrássá nőtte ki magát.

Kissé elfeledett értéke természetes szénsavas ásványvize, amelynek eddigi múltját tükrözi az 1920-as évek végén kiépített Szent József Gyógyforrás.

Vidékünkön a fürdőélet és azzal együtt járó idegenforgalom kialakítása a XIX. sz. elejének időszakára tehető. Az ún. "reformkorban" a tehetős polgárság és a hazáért tenni akaró nemesség felfedezi a magyar tájak szépségeit, és hírveréssel buzdítja a többieket is arra, hogy nem kell külföldre járni nyaralni, fürdeni, amikor itt van e gyönyörű vidék, a Balaton. Itt építsenek nyaralókat, mert azáltal a vidék is fejlődik és gazdagodik, anyagiakban és kultúrában egyaránt. A század elején a középosztálynak lett kedvelt, családias jellegű nyaralótelepe a csopaki Balaton-part.

A '90-es évekre több száz kiadó szoba és a nagy üdülőszállodák férőhelyei, sok ezer vendég befogadására tették alkalmassá Csopakot. A történelmi borvidék szépsége kitűnő boraival, a vendéglátás széles skálája, az utazási irodák kitűnő programjai és a község látnivalói bel- és külföldön egyaránt ezreket változtattak Csopak szerelmeseivé és rendszeresen visszatérő vendégeivé, mint remélhetően Önt is, Kedves Olvasó!