A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedésgátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik, érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

Csopakon egyre több az ökokert, ahol a hulladékot komposzttá alakító tartályokat helyeztek el uniós pályázati forrásból. A csopaki önkormányzat jelentős pályázati eredményei között is komoly helyet foglal el csopaki környezetjavító beruházás.

Az Európai Unió és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közreműködésével már 600 háztartásban komposztálhatják a szerves hulladékot, ezáltal is hozzájárulva környezetünk védelméhez. A zöldhulladék megfelelő méretűvé vágásához pedig térítésmentesen kölcsönözhetőek ki az ágaprítók az önkormányzattól, ezzel is csökkentve az égetések számát.

A pályázatról részeletesebben >>

Ön éves szinten kb 300 kg hulladékot termel otthon, és ebből 100 kg szerves hulladék, amit komposztálhatna is.
A komposztálásnak számos előnye van:
• 2/3- ra csökkenti a közvetlen környezetében keletkező hulladék mennyiségét,
• ritkábban kell szemetet ürítenie,
• nem kell többet avart égetnie, ami rendkívül egészségtelen és környezetszennyező,
• gyorsabban és egészségesebben fejlődnek majd növényei a komposztládában készített komposzttal,
• nem lesz többé szüksége vegyszerekre, így pl. műtrágyára,
• a komposzt remek a virágföldbe, így erre kevesebbet kell költenie,
• a kert flórája és faunája, fák, lepkék, giliszták, szöcskék és társaik, pedig hálásak lesznek a komposztálásért.

Kezébe adjuk a jövőt!
Először komposztál? Így készítsen komposztot:

1. Gyűjtsön össze annyi barna és zöld hozzávalót, amennyit csak tud. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma (a túlságosan nedves halmot rossz szagáról ismerhetjük fel - erre vigyázzon, hogy ne következzen be!) .

2. A barna hozzávalók száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények.

3. A zöld hulladékok friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a frissen vágott fű, vagy ide tartoznak az ételmaradékok, konyhai hulladékok is. (TIPP: Kerülje a húsmaradékokat, zsírokat illetve zsiradékokat! Ezeket jobb nem felhasználni, mert a patkányok és a legyek is kedvelik.)

4. Az alapanyagok kisebb darabokban gyorsabban lebomlanak, ezért a nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsa fel! (Ezt a műveletet végezheti elektromos aprítógépekkel, de apró kertben elég lehet egy metszőolló is.) A már említett gallynyesedék, fűkaszálék, növényi részek, konyhai hulladék, falevél, stb mind-mind belekerülhet, rétegesen. Ha gyorsítani kívánja a folyamatokat, 20 centiméterenként szórhat a 'halomra' csontlisztet, vagy kifejezetten erre a célra készített komposztadalékot.

5. Száraz időjárás esetén időnként meg is öntözheti a halmot és a folyamat további gyorsítása érdekében a rétegeket megkeverheti, hogy a nehezebben bomló részek is könnyedén levegőhöz jussanak. A felaprított anyagok a nyári melegben 2-3 hónap alatt megérnek, a nagyobb darabokat tartalmazó kazalnak egy évre is szüksége lehet.

6. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerű anyag lesz. Minőségét még tovább finomíthatja rostálással.

7. A kész komposztanyagot terítse szét a talajon kb. 1 cm vastagon, majd óvatosan dolgozza be! Kész is! Ugye milyen egyszerű?

Mi kerülhet a komposztálóba?

• Kerti hulladékok: falevél, lenyírt vagy lekaszált fű, széna, szalma, ágak (bizonyos méret felett aprítva), gyomok, fűszernövények
• Nyers konyhai hulladékok, ételmaradékok (kiválóan komposztálhatóak!): zöldség és gyümölcsszármazékok, így pl.: almacsutka, hagymalevél, répaszélek, kenyér, tészta, magok, kávézacc, teafilter, hamu
• Mértékkel: papírtörülközők és törölgetők, papírgurigák, kartondobozok, fahamu. (TIPP: A papírt első körben szerencsésebb a közeli helyi papír újrafeldolgozási program keretében visszaforgatni (ha van ilyen), és csak eztán komposztálja el a maradék papírjait.
• Állati eredetű trágya és ürülék: A tehéntől, kecskétől, disznótól, birkától, csirkétől és lótól származó trágya nagyszerűen használható komposztként, és sokszor helyben beszerezhető. (TIPP: Lehetőleg ne használja húsevő állatok ürülékét (kutya, macska beleértve), mert kórokozókat tartalmazhat, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalóm hőjétől. A háziállatokat tartsa távol a halomtól!)

Mi NEM kerülhet a komposztálóba?

Összefoglalva: impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, főzött konyhai hulladék.

Részletesebben:
Óvatosan bánjon a következő dolgokkal: súlyos rovarfertőzött növények, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak. Ha a halom hőmérséklete nem elég magas (átlag: 52 - 57 °C alatti), ezek a kártevők nem pusztulnak el és gondokat okozhatnak (így pl: üszöggomba, lisztharmat) TIPP: Az előzőt elkerülheti, ha a komposztálás kezdeti fázisában, amikor a hőmérséklet még elég magas, legalább kétszer forgassa át a halmot. Eredmény, hogy a halom szélén levő anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hőmérsékleten elpusztulnak belőlük a szennyeződések és a kórokozók.

Mértékkel:
Az leander, bürök, ricinus és hasonló mérgező növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel őket.
A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás előtt, mert visszanőhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalómban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki őket a napon, majd újra rakja őket a halomra.
A rostos szövetű levelek, mint például a magnóliáé, csak lassan bomlanak le, azonban meggyorsítja a folyamatot, ha ezeket felaprítjuk.

Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen pl: az eukaliptusz, a babér, a diófa, a boróka, az akác és a ciprusfa is. A kész termék minőségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentős mennyiségben használja őket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlődést. Óvatosan bánjon az olyan növényekkel, amelyek túl sok savat képezhetnek vagy összetételüknél fogva lelassíthatják a lebomlást, mint például a tűlevél, számára speciális komposzthalmot szoktak készíteni. Az ebből készült komposzt csökkenti a talaj pH-értékét és serkenti a savas körülményeket kedvelő növények, mint például az eper, a kamélia, az azálea és a gardéniák fejlődését.

TIPP: A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedésgátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

A cikkben felhasznált anyagokat megtalálhatja a http://www.komposztalo.hu oldalon.