Köllőd András képein lévő házak történetei

2007. október 03. szerda, 22:00

1. Csonkatorony. (1953)

A középkori Szt. István király tiszteletére épült templomot 1880-körül elbontották, csak a tornya maradt meg. Amit a templom elbontása után új tetővel láttak el. Az 1861-ben még meglévő templomról Petzek Gyula október 29.én készített rajzot, Csopak Története könyvben megtalálható. Szintén 1861-ben Romel Flóris OSB. Régész szakleírást jegyzett fel a templomról.
„A csopaki kicsi templom hajdan róm. katolikus parokia Szt. István királynak van szentelve: keletelt szentélye egyenes záradékú, de tornya a szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva,csúcs íves 4'8'' széles és 7' magas,anyaga vöröskő (Archeológiai Közlemények X. kötet II. füzet.) 1900-körül id. Király Imre emlékezetből lerajzolta a templomot. Tímár József főjegyző 1954-ben írt monográfiájából:” Régi öregek, akik még abba a templomba jártak - mert csak a XIX. század végén bontatta el a káptalan- azt állították, hogy a kórus fából volt és a hajóból falépcsőn lehetett felmenni . A templom mellett volt egy nagyon hosszú,nádtetős épület, több szobával, a régiek szerint ez volt a lelkészlakás (és iskola St.Gy.). Magát a templomot a Séd árterébe építették. Sokszor el is öntötte a víz, ezért rongálódott meg és bontották el, de a lelkészlakás még 1910-ben meg volt ,a veszprémi Káptalan cselédei laktak benne. Később ezt is elbontották.” Egy 1940-körüli jegyzőkönyvben egy idős csopaki mondta, hogy 1880-81-ben bontották el és a pallér neve Gorbacsov volt. (St.Gy.) „ A harangtornyot Árpádkorinak vagy későközépkorinak tartják. Amíg nem lesznek ásatások, nem lehet biztosat tudni. Sajnos már sok talajmunka volt ott, talán már az alapfalakat nem is lehet megtalálni. 1620-ban a veszprémi prédikátor foglalja el a templomot. 1630-ban kezdőik a visszafoglalás a veszprémi (katolikus) egyház részéről.” (Régészeti Topográfia. Veszprém .járás.) „Csopakról 1751-ben űzette el Padányi Bíró Márton püspök a prtotestánsokat és foglalta vissza a templomot. 1875-ben Baki István (protestáns) megveri a csopaki plébánost, ezért törvény elé viszik. 1752-ben ismét erőszakkal kellett visszafoglalni a templomot.” (Phem József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök élete és kora. 1934.) A templom köveiből épült a káptalan tiszttartójának háza, mely ma a „Dobó Vendéglő”.1961-ig a toronyban voltak azok a harangok, melyek ma az új templom udvarán az erdélyi stílusú haranglábban laknak.1977-1990-ig a helytörténeti gyűjtemény volt a toronyban, ma a malomban található. 1977-ben Csopak 700-éves évfordulójára, Bencze László Kossuth díjas festőművész a vakolatba „szgraffitó” technikával. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel.

2.Kisfaludy utca. (1962)

Csonka torony és környéke a Simoga utca felől. Jobb oldalt néhai Simon József háza. A nádfedeles XVIII. sz. épületet már elbontották a lakóház XIX. sz-i szabad kéményes konyhával Ma Kovács Sándorné Simoga u.9. Jobb oldalt Simon ház fölött az 1840-körül épült Eőry Kúria látható.

3.Sósdomb. (1962)

Bal oldalt Róka Ferenc nádfedeles háza, melyben volt 1922-től Dr. Ferenczy Sándor (1895-1945) rendelője.

A kép jobb felső részében az egykor nagygazda Soós Család XIXI. sz háza szép boltíves szobákkal. Ma Kisfaludy u. Középen az egyik „falukút”.

4.Tűzoltószertár. (1963)

Bal szélen a községi tűzoltószertár(felül) alul és mellette a községi kovács műhelye és lakása volt. 1964-ben amikor a 73-as utat átépítették elbontották az épületeket. Középen az 1870-80-körül épült Községháza van. Mellette az egykori „Makó Kocsma” Makó Istvánnak volt a kocsmája. Hátul a pajtában tartották a bálokat és a színi előadásokat, amíg el nem készült a Katolikus iskola 1934-ben. Ma Horváth László háza Kossuth u.111.

5.Ranolder kastély. (1984)

Ranolder János (1806-1875) veszprémi püspök építette 1861-ben Szentirmay József építés szervei alapján. A romantikus-neogót stílusú épület oromzatán egykor magyar szentek szobrai álltak. A püspök kedves nyaralójában itt halt meg 1875 szeptember 12.én. Örökösei eladták a kastélyt a szőlőbirtokkal együtt Freistlander Jenő lovagnak akié a tótvázsonyi uradalom is volt. Ő szőlőnemesítéssel is foglalkozott. Majd egy bécsi borkereskedő Grossingeré lett, akinek halála után kettő balatonfüredi (zsidó)kereskedő Hirschfeld és Zollner vette meg. Tőlük a szintén zsidó botfai földbirtokos Hűvös Salamon vette meg 1916-ban. Az 1930-as évek végén a zsidótörvények következtében elvették tőle és dálnokfalvi Bartha Károly (1884- 198.) vezérezredes, 1936-38 között honvédelmi miniszter helyettes, majd 1938-42-ig honvédelmi miniszter tulajdonában volt az 1950-es államosításokig. Ezután 1954-től Növényvédő Állomásként működik. Az 1945-ös orosz megszállás és az utána jövő időszakban ledöntötték a szobrokat és ma sem tudni hova lettek a darabjai. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel. Ma Kishegyi u. 15.

6.Angolkisasszonyok kastélya. (1972)

Az Angolkisasszonyok Apácarendnek volt a nyaralója. Veszprémben iskolát fenntartó tanítórendet Ranolder János püspök hívja Veszprémbe, zárdát, iskolát és internátust (kollégium)épített számukra. Elemi népiskola, polgári,tanítóképző és felső kereskedelmi oktatása folyt. A tanárnőknek volt a nyaralója Csopakon melyet a XIX.-XX. század fordulóján építettek. Kápolna is volt benne, így sokan oda jártak misére nyáron, míg 1934-ben meg nem épült a Szent Imre Katolikus Elemi Népiskola, melyben volt iskolakápolna. Az államosításkor a miseruhákat, oltárképet, oltárt, tabernákulumot stb a csopaki templomnak adták. Strandfürdőjük is volt, a mai Külker Vízi sporttelep helyén. Államosítás – 1950- után Megyei Csecsemőotthonként működött. A kórházban elhagyott csecsemőket hoztak ide. „Gyerekgyár” volt a csúfneve. 1976-tól szellemi fogyatékos gyermekek „Egészségügyi Gyermekotthon”a volt az 1990-es évek elejéig. 2005-től a Balatonfelvidéki Nemzeti park Igazgatósága tulajdonában van. Kossuth L.u.16.

7.Csécsi-Nagy Miklós villa. (1955)

Az épület földszinti részét a XIX. sz. közepén Simaházy Tóth László építette, ki hajóépítő mérnök volt. Az emeleti részt Csécsi Nagy Miklós építette a XIX.-XX. sz. fordulóján. Köllőd András egy 1910-körüli fénykép után festette meg a képet. A Kerekedi-öbölben külön fürdő helye volt egy kabinnal, amit „Csécsi mólónak” neveztek. Az 1920-as években vette meg tőle Scitowszky Béla (1878-1959) ki képviselőházi majd nemzetgyűlési alelnök 1917-1922 között és 1922-26-ig nemzetgyűlési elnök és 1926-31-ig belügyminiszter volt. Tőle államosították és a budapesti MÉLYÉP-KÖZTI Tervező Intézet vállalati nyaralója lett. Az 1960-as években tatarozták az épületet és elbontották a homlokzati és a terasz díszeket,ami emelte az épület szépségét. 198-82-ben újabb építkezések és tereprendezés történt. Kút és forrás is volt a kertben, hiszen itt és a környező területek nagyon fakadékos, vizes kertek. Ezért is hívták régen „Pacalkúti dűlőnek”. Ma a Füredi út 34. magántulajdonban lévő, elhanyagolt épület.

8.Buday villa.( 1984)

A Füredi útról nyíló Budai utca 1.sz. ház XIX.sz. klasszicista kúria 2-toszkán és 2 oszlopos timpanonnos portikusszal. 1820-körül épült . Simaházy Tót László nőtestvéréé volt aki elvett Buday Gyula ezredes,aki Arácson van eltemetve. A kúriához öt hold park és szőlő tartozott.

Ma leromlott állapotban van, a csopaki Önkormányzat bérlakása. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel.

9.Plul Malom (1962)

Kisfaludy u.16.sz. Az 1277.május 12.i csereszerződés szerint a Nosztréba vezető út alatt kettő malom épület volt. Jelenleg a Nosztori-völgybe vezető út alatt három malomépületünk van ,ebből minden bizonnyal kettő alapjaiban több mint 700-éves. A Séd vízfolyása évezredek óta változatlan. Még a rómaiak is a Séd mellé építették a téglaégető kemencéjüket. Így tehát évszázadok óta egy helyen vannak malmaink,még ha újjáépítették is,ahogy ezzel a malommal történt. Molnár Kálmán, kinek a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt a malma, 1910-be elbontatta az itt lévő öreg malmot és épített a helyére egy újat. Mivel lányát Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül, így a malom a Plul Családé lett. A XVIII. században Csopakra települt családról még lesz szó a többi malomnál. Az 1950-években elveszik Plul Jenő és Kálmán malmát, államosítják és bérlőnek adják ki. Az utolsó bérlő Sebők József még az 1970-es években működtette e malmot. Ma berendezésében is ép, látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva.

10.Nedó Malom. (1956)

A Veszprémbe vezető út mellett a Nosztori-völgy bejáratánál a mai Malom Csárda. Az 1858-as

térképen Simon malom néven jegyzik. Jankó János 1900-körül „alsó malomnak” írja.Majd Csák Lajos tulajdonába kerül, kitől a XX. sz. elején vásárolja meg a Plul Család. Ebben az időben öt malom volt a Molnár-Plul család tulajdonában.

Kik bérlőknek kiadták. 1945 márciusában itt lőtték agyon a kerék mögé bújt Simon Gábort.

1940-től Nedó Sándor molnár volt a bérlő. Az államosított malmot 1968-ban csárdává alakították át.

11.Nosztori völgyi malom (1954)

A kőfejtő utáni kanyarban a Séd melletti épület, mely volt talán az első Plul malom, hiszen az 1930-as tatarozáskor megtaláltak egy olyan gerendát melyre a következő volt írva Én vagyok Josef Plul, épült 1704.május 4-én.” Elképzelhető, hogy a Plul család Elszász-Lotharingiából származik és Plülnek is ejthető a család szerint. Az 1858-as térképeken felső malom néven is írják. A Plullon kívül Pol malomnak is nevezik, hiszen még a nyolcvanas években is Poól Dömötörék laktak benne. A 1950-es évek legelején berendezését leszerelték, így megúszták az államosítást.

12.Vincellér lakás. (1957)

A Buday birtokhoz tartozó vincellér ház szintén a XIX. században épült, nádfedeles hagyományos osztású lakás. Nyitott tornácról a konyhába lehetett belépni és a tornácról,j obbra és balra egy-egy gerendás mennyezetű szoba nyílik. Az 1980-as években renoválták és belső átalakítást végeztek a konyha ki lett nyitva és a tornácot beüvegezték. Kívülről az épület semmit sem változott. Az országos műemlék nyilvántartásban szerepel. Az 1950-es években Szalay Gábor egykori községházi alkalmazott lakta, majd azŐ halála után lánya Kozma Lajosné sz. Szalai Margit (1926) és férjéé lett. Ma:Budai u.3.

13.Szt. Miklós templomrom. (1984)

Kossuth L.u.41.sz. Az egykori Kövesd község (Balatonkövesdet 1940-ben egyesítették Csopakkal) XIII. századi Szent Miklós püspök tiszteletére felszentelt templomának romja. Első írásos emlék a templomról 1363-ból való. Valószínű,hogy a „Török időkben” vált romossá. Az üres romot „puszta templomnak” is említik. Az 1783-as térképen „Eine alte schon zerfallene Kirche” egy öreg,már elpusztult templom,megjegyzés van. A kövesdi nemesek nagy része az új kálvini vallás mellé álltak és szerették volna megkapni és felépíteni a templomot. 1796-ban kérték a veszprémi Káptalantól,de nem jártak sikerrel. 1800-évek elején a Kövesdi Nemesi Közbirtokosság veszi meg és javítja ki a falakat és nádtetővel látja el. A községi pásztornak lett a pajtája és mellé építették a bika istállót és a pásztorházat. A kanász jövedelme közt szerepelt évente 8q gabona(búza-árpa-rozs),kert használat,fedeztetési díj és szoptatási díj. Rómer Flóris OSB. régész 1861-ben már az istállónak- pajtának átalakított épültet látta:K-Ny-i fekvésű , egyhajós, egyenes szentély záródású, D-i oldalon vöröskő keretes bejárattal, s az eredeti falak párkány magasságával. 1964-66 között bontják erre az állapotra vissza a régészek,lebontva az istállót és a kanászházat is. Valter I. végezte a feltárásokat,de sírokat nem találtak,mint ahogy máshol ahol nagyobb a hely ,ott a középkori templomok köré temetkeztek.. Csupán rézkori és későbronzkori leletek kerültek elő. Országosan jegyzett műemlék.

14.Balogh pince. (1980)

Füredi u.11. XIX. századi présház-pince. Valószínű, hogy a Págyi Család építette, mert tőlük vette meg a paloznaki Balogh Gyula a XX. sz. elején. Ma is az Ő rokonainak a tulajdona. Hasonló stílusban épültek a környékbeli présházak-pincék. Néhánynál a bajárat felett a padlás ajtó előtt fa padlózatú és korlátú „terasz „van.

15.Öreghegyi pince (1971)

Nagykúti-dűlőben és nem az Öreghegyben van. A Kiskert utcából lehet oda menni. A XIX. sz-ban épült présház-pince. Eredetileg hidegkúti svábok építették, füstös présház volt, hiszen a kemencének nem volt kéménye, hanem az ajtón ment ki a füst. A kemence ma is meg van. 1940-től a csopaki Varga család tulajdonában van. (Varga Gábor) 1996-ban felújították az épületet, a kövek közét kifugázták.

16.Présház homlokzata. (1978)

Az Öreghegy derekán lévő Szitahegyi részen a Homokbánya utca felett volt ez a szép vakolatdíszes présház-pince. A veszprémfajsziaknak, nemesvámosiaknak is volt sok birtokuk Csopakon.

Ezek közé tartozott Fáth Ferenc is aki 1878-ban építtette. Sajnos a 1980-körül az akkori TSZ elnök Nagy Sándor elbontatta a többi pincével együtt amelyek a TSZ szőlők között voltak.

17.Sárdi rétek. (1961)

A KÖZTI Üdülő teraszáról készült kép, ahol Köllőd András minden évben nyaralt. A bal sarokban az egykori vincellérház nádtetője látszik. Abban az időben Benákék laktak benne. A jobb alsó sarokban az azóta már elbontott vasúti híd látszik (vörös kőből volt, nem fehérből, mint ahogy a képen van) és a Sárdi rétek mögött a Sóstódomb emelkedik rajta nyaralókkal.

18.Haraszti látkép. (1962)

Szintén a KÖZTI teraszáról készült kép a nyugati oldalon lévő Haraszti dűlőt látni, háttérben a tihanyi félsziget az apátsági templommal. Jankó János írja 1902-ben:”hatvan év előtt itt erdő volt.” Valószínű, hogy az erdő avarjáról nevezték el haraszti dűlőnek. A dűlőben lévő még egyéb földrajzi helynevek: Kuszkói-rét, Torma-apadás, Alsó-apadás, Nádaskúti rétek, Dögtemető.

A Kerekedi öböltől nyugatra lévő Haraszti dűlő szántóföldjeire a TSZ az 1970-es években szőlőt telepített, melyet környzetvédelmi törvény előírása szerint az 1990-es években kivágtak.

19.Forrás utca. (1954)

Az 1920-évektől működő és 1933-ban gyógyvízzé minősített Szent József savanyúvíz forráshoz és palackozóhoz vezető út mentét az 1930-as években nyárfákkal ültették be. Az elöregedett és veszélyesé vált fákat 1990-körül kivágták. Ma már a palackozó nincs meg, 1980-körül elbontották, de a forrás működik és környezetét szép pihenővé alakították ki.

20.A régi strand. (1953)

1922-ben Dr. Ferenczy Sándor csopaki magánorvos és Pamotyai Lajos ref.iskola igazgató kezdeményezésére megalakítják a Balatonkövesd-Csopaki Fürdőegyesületet. Megvásárolják a veszprémi Káptalantól strand céljára a Balaton-part egy részét és először nádból majd 1930-körül deszkából megépítik a „Fürdőházat” az öltözőket, kabinokat. Háború után az eltűnt deszkaépületek helyére tégla-kő és könnyűszerkezetű építmények építenek és a Községi Tanács tulajdonába kerül, miután az egyesületet feloszlatták.. Az 1950-es években ugyan akkora volt a strand, mint harminc évvel korábban. A 60-70-es években bővül ki a mai nagyságára a csopaki strand.

21.Takács villa. (1984)

Az Árok utca 3.sz. Alatt lévő klasszicista kúria timpanonnal az 1820-években épült. 1900-körül átalakították és beüvegezték a tornác-teraszt . Ebben az időben Köves ügyvédé volt,akinek a birtokai közé tartozott többek között Köveskuti Puszta is. Majd a veszprémi Takács János mérnök vette meg. Az Ő családjának a tulajdonában van ma is. Az egész épület jellegzetes „udvarház”

22. Csopak látképe. (1961)

A képet a Csákányhegyről készítette, Csonka toronnyal a sarkában, majd a Kerekedi öböl nyugati fele a Haraszti dűlővel, Balatonnal és a tihanyi félszigettel.