Plul Vízimalom

Plul vízimalom – Wassermühle - Watermill

Ipari műemlék és helytörténeti kiállítás.

8229. Csopak Kisfaludy utca 16.

Az intézmény nyitva tartása 2008 folyamán: Május 1-től szeptember 30-ig kedd-szerda-csütörtök 10-13-ig; péntek szombat-vasárnap 17-20-óráig. Csoportoknak kívánsága szerint más időpontban is.

AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE:

Az intézmény vezetője:Tósokiné Péntek Magdolna

Telefon: 87/446-118 Mobil: 20/230-6833

Az intézmény közvetlen irányító szerve: A csopaki Polgármesteri Hivatal. A malom a Magyar Állam tulajdona, a kezelője a Csopaki Önkormányzat.

1277-ben keltezett oklevélben kettő malmot említenek a Nosztréba vezető út alatt, melyet Veszprémi György özvegye Liliom asszony és a veszprémi püspök között létrejött csereszerződés említ. Az évszázadok során hat malom működött a „Csopaki Séden” A török utáni időben telepednek német nyelvterületről a Plulok, akik később házasságok révén majd mindegyik csopaki malomnak tulajdonosai lettek. A Kisfaludy utcában lévő öreg vízimalmot Molnár Kálmán 1910-ben átépítette, melyet unokái, Plul Vilmos fiai örököltek. Az államosítás után még az 1970-es évek elején működött, villanymotor segítségével. Majd utána takarmány bolt volt a malomban, de a berendezéshez nem nyúltak. Így lehetett az 1980-as évek elején látogatható műemléknek kialakítani. A vízikereket 1982-ben újították fel, mely mára újra fejújításra szorul.

Csopak 1977-ben ünnepelte 700-éves évfordulóját. Ekkor az Általános Iskola tanárai a gyermekekkel gyűjtést szerveztek a faluban és azóta a helytörténeti gyűjtemény is a malomban van elhelyezve

2006-ban az Önkormányzat megvásárolta Plul Kálmántól a lakás és udvar részt, amit szeretnénk helytörténeti múzeummá és képzőművészeti, kulturális központtá kialakítani az Örökségvédelmi Hivatal és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársainak javaslatait figyelembe véve.

Plul Vízimalom

Az 1910-ben újjáépített Molnár Kálmán -féle vízmalom – néhai Dr. Zákonyi Ferenc Balaton kutató szerint – technikai megoldása a XIX. századi bakonyi deszkametszők munkájára hasonlít. A félautomata malom működése a következő: a földszinti részen mázsálták, majd garatba öntve a serlegfelvonókon a padlástérben lévő tisztító berendezésbe került a gabona.

Innen a kettő hengerszék kettős garatjába engedték a tisztított szemeket. A kettéosztott garat arra volt jó, hogy amíg az egyikből kifogyott a gabona és a súlycsengő ezt jelezte, akkor kihúzták a második „ Sublerjét” és onnan folyt a gabona az acél rovátkás hengerek közé. Addig a másik „Fahh” megtelt, és így tovább. A 6-8 szor átjáratott gabonából készült liszt a végén a felvonók és a csöveken keresztül a ferdetengelyű hasábszitába került, ahol még a benne lévő korpa stb. szétválasztódott majd a facsöveken keresztül a földszinti zsákolóba fejeződött be a folyamat.

Képek a malomról.

A helytörténeti gyűjtemény:

Szíj varróbak, bognár bak, kendertiloló és törő, rokka és orsózó, kruplitörő, sütőlapát, szigonyok, nádarató tolókasza, csáklya mellyel a kútbaesett vödröt ki tudták venni és az égő nádtetőről lehúzni a nádat. Azonkívül a kenyér készítéshez használt famelence ,keresztfa, kenyérruha, cserép és zománcos edények, római és XIX. századi téglagyűjtemény, malomipari szaklapok, kitüntetések, 1945-ös földosztási birtoklevél és Hankóczy Jenő portré

És néhai Nagy Lajos csopaki kádármester művészi faragványai, vannak külön vitrinben. (tárlóban)

Nincs belépő!

Steinhausz György alpolgármester 2007.04.02.